Oktatás

Oktatás

A Növénytermesztéstani Tanszék oktatási tevékenysége


Szántóföldi növénytermesztés I. NT 202 A

A növénytermesztés biológiai alapjainak fogalma és jelentősége. A fajtavizsgálat és fajtaminősítés szervezete és szabályai. A vetőmagtermesztés és minősítés folyamata, a vetőmagforgalmazás előírásai. A gabonafélék élettani sajátosságain alapuló termesztéstechnikai változatok ismertetése a gabonafélék ökológiai igényének figyelembevételével. 

Előkövetelmény: Növényélettan, Genetika, Talajtan, Földműveléstan 


Szántóföldi növénytermesztés II. NT 306 A

A részletes növénytermesztési ismeretek átadásának folytatásaként a kukorica (szemes, siló és vetomag) termesztési módszereinek ismertetése, figyelemmel a növény agroökológiai igényeire. Különbözo technológiai változatok ismertetése a termesztési hely adottságainak és lehetoségeinek függvényében. Az ipari növények (cukorrépa, burgonya, len kender) az olajnövények (napraforgó, káposztarepce, olajlen) és a hüvelyesek (borsó, szója, csillagfürt, lóbab, bab, lencse, stb) agroökológiai, agrotechnikai igényeinek és az ezeken alapuló termesztéstechnológiai módszereknek az ismertetése eltéro üzemi, gazdálkodási viszonyok figyelembevételével. A pillangósvirágú szálastakarmánynövények (lucerna, v. here, baltacim, somkóró, koronafürt, stb.) termesztési módszereinek ismertetése összefüggésben a növények élettani, agroökológiai igényével. Egyéb szálas, lédús és keveréktakarmányok termesztése. Termesztéstechnológiák kidolgozása adott muszaki, környezeti és gazdálkodási feltételek között. A termesztés gyakorlatának tanulmányozása, részvétel a gyakorlati feladatok megoldásában. A különbözo feltételek között folyó termesztési módszerek helyszíni tanulmányozása gyakorlat keretében, a termelési folyamatokba való személyes bekapcsolódás segítségével alapveto gyakorlati ismeretek megszezrése. 

Elokövetelmény: Szántóföldi növénytermesztés I.

 

Növénytermesztés alapjai II. NT 204 A

A növénytermesztés biológiai alapjai, fajtakísérletek, fajtaminosítés, vetomagtermesztés, vetomagminosítés. Fobb szántóföldi növényeink termesztés-technológiájának ismertetése az agroökológiai és biológiai igények, valamint a muszaki és közgazdasági lehetoségek figyelembe vételével. 

Elokövetelmény: Növénytan, Növényélettan, Agrokémia, Növénytermesztés alapjai I.

 

Növénytermesztés I. NT 310 A

A vetomagtermesztés biológiai alapjai és módszerei. A gabonafélék (búza, oszi árpa, rozs, zab, rizs, triticale) és a kukorica (siló és vetomagtermesztés) termesztési módszereinek ismertetése, figyelemmel a növény agroökológiai igényeire. Különbözo technológiai változatok ismertetése a termesztési hely adottságainak és lehetoségeinek függvényében. Az elméleti ismeretanyag gyakorlatban történo tanulmányozása és kipróbálása konkrét üzemi viszonyok között. 

Elokövetelmény: Növényélettan, Talajtan, Agrokémia, Földmuvelés és földhasználat.

 

Növénytermesztés II. NT 414 A

Az ipari növények (cukorrépa, burgonya, len, kender) az olajnövények (napraforgó, káposztarepce, olajlen) és a hüvelyesek (borsó, szója, csillagfürt, lóbab, bab, lencse, stb) agorökológiai, agrotechnikai igényeinek és az ezeken alapuló termesztéstechnológiai módszereknek ismertetése eltéro üzemi, gazdálkodási viszonyok figyelembevételével. A különbözo feltételek között folyó termesztési módszerek helyszíni tanulmányozása gyakorlat keretében a termelési folyamatokba való személyes bekapcsolódás segítségével a gyakorlati ismeretek megszezrése. 

Elokövetelmény: NT 310 A Növénytermesztés I.

 

Növénytermesztés III. NT 415 A

A pillangósvirágú szálastakarmánynövények (lucerna, v. here, baltacim, somkóró, koronafürt, stb.) termesztési módszereinek ismertetése összefüggésben a növények élettani agroökológiai igényével. Termesztéstechnológiák kidolgozása adott muszaki környezeti és gazdálkodási feltételek között. A szálastakarmánytermesztés gyakorlatának tanulmányozása, részvétel a gyakorlati feladatok megoldásában. Egyéb szálas, lédús és keveréktakarmányok termesztése. 

Elokövetelmény: NT 414 A Növénytermesztés II.

 

Vadontermo gyógynövények NT 342 B

A tárgy keretében a hazai gyógynövénybázis mintegy 75 %-át képviselo legfontosabb gyujtött gyógynövény fajokra vonatkozó ismeretek áttekintésére kerül sor. Az egyes fajok elofordulási helyének bemutatása, morfológiai és biológiai jellemzése mellett a tematika részletesen tárgyalja a gyógynövény gyujtés idejére és módszereire, az elsodleges feldolgozás és a felhasználás lehetoségeire vonatkozó ismereteket is. Különös hangsúlyt kap a veszélyeztetett gyógynövény fajok ismertetése. 

Elokövetelmény: Növénytan, Állattan, Talajtan

 

Gyógynövénytermesztés NT 344 B

A tárgy a növénytermesztési diszciplinák ismereteire építve részletesen ismerteti, elemzi a legfontosabb 20-25 gyógynövény-faj kisüzemi és nagyüzemi termesztési növényápolási, betakarítási és primer feldolgozási módszereit. 

Elokövetelmény: Növénytermesztés

 

Drogismeret és minosítés NT 450 B

A tantárgy célja a jelenleg gyógyszerkönyvi vagy szabvány eloírásokban szerepelo 214 drog közül a gyakorlati szempontból legfontosabb 60-80 ismertetése, különös tekintettel a dorogok morfológiai és beltartalmi tulajdonságaira, illetve hatóanyagtartalmára. A tematika tárgyalja a forglamazáshoz szükséges minosítési paraméterek megállapításának módszereit, a drogok azonosításának lehetoségeit. 

Elokövetelmény: Szerves- és biokémia, Vadontermo gyógynövények, Gyógynövénytermesztés

 

Szerzodéses termesztés NT 451 B

A növénytermesztés nem csak a természeti, hanem a gazdasági környezetére is rendkívül nyitott. Ezért számos gazdasági szférából igényel anyagokat, eszközöket, gépeket, berendezéseket, miközben egy sor iparág és kereskedelmi szervezet számára biztosít alapanyagokat, illetve különféle termékeket. Mindezen anyagi kapcsolatokat szerzodésekben rögzítik. Szükséges tehát megismerni a szerzodéskötés alapelveit, szabályait és feltételeit. Részletesen vizsgálni kell a különféle beszerzési szerzodések típusát, az érvényesítendo szempontokat. Legfontosabb azonban a különféle termékek értékesítésénél felmerülo problémák megismerése, foként a minoségi és mennyiségi paramétereknek, a szállítás és átadás feltételeinek, a fizetési konstrukcióknak, a teljesítés és teljesülés feltételeinek elsajátítása. A tárgy keretében ezen kérdések részletes tárgyalására keürl sor a vetomag, a gabona, a cukorrépa, az olajosmag, a dohány, a burgonya, a zöldségfélék, a rostnövények esetében mind nagyüzemi, mind kisüzemi modell esetén. Ezen túlmenoen a hallgatók megismerik az árútozsde muködését is, mint a legfontosabb koncentrált piacot. 

Elokövetelmény: Növénytermesztés tárggyal párhuzamosan felveheto

 

Feldolgozás, késztermék eloállítás NT 455 B

A tematika tárgyalja a gyógy- és illóolajos növények üzemekben elvégezheto primer feldolgozási módszereit, különös tekintettel a szárítási, lepárlási, elsodleges drogfeldolgozási (aprítás, extrakt készítés stb.) folyamatait. A primer feldolgozás egyszeru gépesítési lehetoségei. A különbözo késztermék formák (filteres teakeverékek, extraktumok, füszer aroma anyagok, gyógytermékek, gyógykozmetikumok) eloállításának alapveto módszerei. 

Elokövetelmény: Növénytermesztés I.

 

Gabonafélék minosége NT 456 B

A tárgy részletes ismereteket nyújt a búza és egyéb gabonafélék minoségérol, a minoséget befolyásoló tényezokrol, azok hatásairól. Elemzést adunk a búza étkezési, egyéb gabonafélék élelmezési, ipari és takarmányozási célú felhasználásáról, minoségérol és minoség mérésérol. Bemutatjuk a gabonafélék kémiai összetétele és funkcionális sajátosságia közötti összefüggéseket. Elemezzük a genetikai, termesztéstechnikai adottságok, az agroökológiai tényezok minoségét módosító hatásait, a gabonafélék korszeru tárolását, minoségmegóvását és a feldolgozás minosítés új módszereit. 

Elokövetelmény: Földmuveléstan, Növénytermesztés

Észrevételeit, leveleit ide várjuk.

címkék:

Kommentek


amic.hu

amic.hu

Ön az amic.hu oldalon jár, mely a főváros legújabb online újságja. Itt minden friss információ megtalálható Budapestről, mely ma vag mostanában a városban történt.

amic.hu-Budapesten az első

amic.hu-Budapesten az első

“Millió emlék köt össze veled,
Ezer kanyargón lüktető úttest,
A grundok s a játszóterek,
Nálad Otthon vagyok, Budapest.”

 

Doboz 3

Doboz 3

Doboz szövege



Cikkek

Állattenyésztés

Állattenyésztés

A tenyésztés bizonyos alapelveit az őskőkori emberek már ismerhették, mivel a legjobb állatokat nem ölték meg, hanem a fajfenntartás céljából életben tartották. Tökéletesített vadásztechnikák. Így egész csordáknak karámba terelése - ahol azokat könnyebben leölhették - vezetett végül is a házi állattartáshoz. 

A mezőgazdaság kialakulása - 2. rész

A mezőgazdaság kialakulása - 2. rész

Az első, emberek által elvetett mezei termények különböző búza- és árpafajták voltak, így a kétsoros árpa és az egyszerű búza, illetve tönkebúza. A növények domesztikált formái egyértelműen különböznek a vad formától, a búza esetében olyannyira, hogy a megművelt növény az ember nélkül nem tudna tovább létezni. Ezek a táplálékforrásban bekövetkezett változások nem egy célirányos beavatkozástól függtek, hanem az alkalmazkodás és a nem tudatos kiválasztás folyamatától, ahogy azt a neolitikum gyűjtögetői végezték. A vadbúza rendelkezik azzal a természeti adottsággal, hogy az érett kalászok felbomlanak és a magok kihullanak. A hosszú toklászok révén az anyanövényből a magok messze hulltak, és a földet érést követően viszonylag szilárdan ültek a talajban. Valamennyi vadon növő fűfélének ez a tulajdonsága egyfajta „önültetési” folyamatot biztosít. Ami a természetben észszerű folyamat, az a vadbúza első gyűjtője számára hátrányt jelentett, mivel a magvak elhullása csökkentette a termést. Vagy éretlen gabonát kellett begyűjteni, vagy az érés idején nagy veszteségek keletkeztek.

A mezőgazdaság kialakulása

A mezőgazdaság kialakulása

A mezőgazdaság kialakulása alatt a földművelés és állattenyésztés megkezdése értendő, mely kb. 10 000 évvel ezelőtt indult. A nemzetgazdaság e fontos ága a termőföld hasznosítása útján állítja elő termékeit, melyek nyersen vagy feldolgozva kerülnek emberi fogyasztásra, illetve termelő felhasználásra. A mezőgazdasági termelés nagyságát és irányát nagyban befolyásolja a talaj és az éghajlat. Tágabb értelemben a mezőgazdaság fogalomkörébe sorolják még a halászatot és az erdészetet is. A halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel szemben a mezőgazdaság már célirányos, tudatos termelési tevékenység, ami eleinte csak kiegészítette a természetből nyert táplálékokat. Később aztán a természetes vegetáció megritkításával, gumós és lágyszárú növényi részek ültetésével jutottak terméshez. Több növényfaj termesztésbe vonása, valamint az állatfajok háziasítása jelentette az első nagy előrelépést.

A sikeresség titkai

Ezt teszik a sikeres emberek!

Nemrégiben elvégeztek egy kutatást, amiben mint több 200 milliomost kérdeztek meg szokásaikról. A legtöbben hasonló napi rutinnal és tanácsokkal rendelkeztek. Ezek a következők voltak: